if atheists were like christians

ezt most dobta ki a stumble.

goás gumicsizma

igazából ezt a subbán találtam, csak azért postolom, ha vki esetleg nem olvasta volna. a subbásokkal ellentétben nekem tetszik az ötlet: kreatív, egyedi és mindenekelőtt poén. azért nekem egy fokkal jobban bejönnek a mindenféle színekben pompázó gumicsizmák. mindegy, következzék a goás gumicsizma:

A recept:
Ahogy lehet, mezítláb ugorj bele az első sártócsába, ami bokáig ellepi a lábadat!
Állj benne pár percig!
Mássz ki belőle, majd rázd le a lábadról a felesleget!
Várj amíg megszárad!
Ismételd meg ezt kétszer!
Ezután olyan réteg képződik a lábadon ami megvéd:
- Fizikai sérüléstől alulról - pl. tüske, üvegszilánk
- Fizikai sérüléstől felülről - pl. lezuhanó sörösüvegek, bakancsok
- Hidegtől - pl. fagy, eső vagy ennek a kettőnek a kombinációja
- Melegtől - pl. tábortűz vagy tomoboló napsütés
- Nem kívánatos személyektől pl. EmoKids vagy BankGirls
mondjuk az utolsó pont Ozorán pont nem veszélyeztet...

campus fesztivál

szeretem a spontán dolgokat, mint amikor pl a nagy terv egy hét pihenés (és tisztulás) lenne, de hirtelen felhív egy debreceni ismerős, h nincs e kedvem 3500 forintért fesztiválra menni hozzájuk. a campus fesztiválról egyáltalán nem hallottam még és így utólag nagyon kár lett volna kihagyni. kicsit féltem, h ez ilyen kis fesztivál, meg kevés lesz az ismerős, de az a helyzet, h az idei felhozatalban a volt mögött nem olyan sokkal foglal helyet a campus.

annak ellenére van ez így, h ilyen bokáig érő sárral eddig csak az open'er fesztiválon találkoztam. utóbbi azért elviselhetőbb volt, mert legalább nem olyan szaga volt, mintha egy disznóólból vagy lovardából (lovarda, ééérted?) pakolták volna ki. eső után pedig hiába szórják fel szalmával, az csak arra jó, h másnap délutánra a nap kellemesen összeérlelje az egészet... mindez azonban kevés volt ahhoz, h elrontsa a fesztivált, így utólag meg még vicces is visszagondolni, milyen mocsárban buliztunk három napig.

az egyik legnagyobb meglepetés a csapda koncert volt, amit annyira nem is vártam (ez már kb az ezredik alkalom, h látom őket), sokkal inkább az utánuk következő zagart - ennek ellenére az utóbbi évek egyik legjobb csapda bulija volt. persze ehhez lehet, h laci is hozzájárult (lukács és énekes egyaránt). kispálék is kitettek magukért és az idei nyár talán legjobb quimby koncertjét láttam volna, ha nem megyek át néhány szám után prosecturára. a zagar pedig ismét nagyon ott volt, csak kicsit rövidre sikerült a koncert (és hiányoltam a three seasons fallt).

tibi bácsit sikeresen elkerültük, a kiszemelt buli helyszín ezúttal egy pici kis szabadtéri színpad volt, ahol minden nap 5-6-ig ment a sárdagasztás. a társaságról annyit, h ennyi őrülttel ritkán találkozni. név nélkül egy rövid áttekintés: van ugye, aki minden fesztiválon elhagy egy papucsot és/vagy egy telefont és hajnalban egy órás röhögőgörcsöt kap a "jézusos videótól". aztán volt olyan is, aki minden jobban sikerült buli után kék-zöld foltokkal, illetve komolyabb horzsolásokkal kell, h szembesüljön ébredéskor és nem mellesleg vérfürdőt rendez debrecen egy buszmegállójában. van, akit úgy kell győzködni, h legyen szíves kifáradni a fesztiválra, majd marasztalni hajnali háromkor, h még nincs vége a bulinak, aztán ez lesz a vége - meg az, h úgy kell hazavinni, különben lekési a vízitúrát. ne felejtsük el a 15 éves (!!!!) leányzót sem, aki legalább akkora elánnal nyomta, mint a körülötte lévő vén faszok (mi) és egészen az utolsó napig 3000 forintot költött, majd uccsó este sikerült még 20-at. mármint 20ezret (innen is köszönöm a pálinkát és a sört). volt még nihiles, nyomulós, meg pöttyös labdát elhagyós és "jaj, téged szegedről/egerből/pécsről ismerős" arc is. meg a srác, akinek az ötlete nyomán még vasárnap délután ott söröztünk a trófeában. tudnám még folytatni, de most lépek zagarra. kacsát pedig nagyon várom vissza horvátországból...

a björk koncertről

valójában miatta mentem el a melt! fesztiválra és az sem lenne erős túlzás, ha azt mondanám, h ez volt az egyetlen koncert amit megnéztem. ez a harmadik alkalom, h láthatom björköt élőben, még most is nehezen hiszem el. íme egy gyors statisztika a számlista változásairól: open'er festival | wolverhampton | melt! festival. túl nagy különbségek nincsenek, de érdemes volt elmenni mindháromra, már csak azért is, mert így belekerültek a szórásba olyan számok, mint az all is full of love vagy az immature.



az első számomra szembetűnő különbség a korábbiakhoz képest, h most messze nem voltam annyira besózva, h mikor jelenik meg a színpadon. és ez az állapot nagyjából végig jellemző volt rám. ez jó is meg rossz is. rossz, mert nem volt akkora katarzis és jó, mert így tudtam figyelni a részletekre, illetve kicsit a többiekre is (már akik még a színpadon voltak..). a koncert egyébként ugyanolyan hihetetlen volt.. elképesztően lelkes volt ismét az izlandi fúvós csapat és Damian Taylor, egy kb 50 körüli billentyűs.....ez az arc úgy nyomta, mintha 25 lenne. a színpadon mindenki végig mosolygott, táncolt vagy éppen ugrált. björköt nem nagyon tudom leírni, inkább nézzétek: na jó, nem találtam élvezhető minőségű videót.. úgyhogy inkább itt egy kép a wolverhamptoni koncertről, háttérben a már említett Damian Taylorral:



zseniális ahogy áthangszerelték a számokat, jónéhánynak teljesen más hangulata lett, egy-kettő izgalmasabb így. a legdurvább pedig az, ahogy felturbózták a gyorsabb számokat. a hyperballad, a pluto vagy declare independence iszonyú ütős lett! sosem tudtam elképzelni, h björk koncerten ugrál a közönség.. amúgy ezen a koncerten még a korábbiakhoz képest is rátettek egy lapáttal. a számsorrend kialakítása is profi volt; a finom leállások, majd néhány számmal később ismét pörgés - nagyon jó kontrasztot alkottak.



szóval ez is nagy élmény volt és bár utána azt mondtam, h most már inkább egy másik album turnéjára lennék kíváncsi, nézegetve, h milyen számokat játszanak még elvétve, simán megnézném még a hátralévő turnéállomások valamelyikén. remélem, addig meggyógyul (volt vmi para a hangjával, emiatt le is mondott pár állomást). danke-danke-danke-danke-danke-danke!

ezt a tök jó klippet fedeztem fel

miközben anyámékkal a válásról beszélgettünk. egyrészt ugye nem a vh1-ra kellett volna koncentrálnom, másrészt meglepő, h ott van néha azért értelmes zene is (és amúgy nem arra koncentráltam, de ez a szám nagyon szemet szúrt). nézzétek és hallgassátok. ja, az albumot is érdemes letölteni. the whip - x marks destination

melt!

nagyjából három körül sikerült elindulnunk pestről, kocsival. az út (mint visszafelé kiderült) lehetett volna 9-10 óra, ha mindent úgy csinálunk, ahogy kell.. ehelyett 12 órát utaztunk, ugyanis sikerült eltévedni prágában, drezdában és ferropolist sem találtuk meg elsőre. ezek közül egyedül az utóbbi tűnik jogosnak. beértünk egy kis faluba, majd végre-valahára megláttuk a kiírást egy szép zöld táblán: ferropoplis jobbra - áthúzva. ez rendben van, de azt nem sikerült jelezniük, h mi a helyes irány. nos, a három lehetséges közül az utolsó próbálkozás jött be és kiderült; ha nem jobbra, akkor balra kell menni. mindegy, olyan hajnali fél öt, öt körül már állt a sátor és megittuk az első korty pálinkát is.

tudom, h két külföldi fesztivál egyáltalán nem minősül nagy mintának, de kezd körvonalazódni az a trend, h ha külhonban látogatok el egy ilyen eseményre, biztos, h szar idő lesz. akárcsak tavaly, az open'er fesztiválon, itt is majdnem végig esett az eső (egyszer jeget is kaptunk) és nagyon hideg volt. erre az egyik német csajszi, akivel együtt próbáltunk egy toi-toi takarásában menedéket találni egy nagyobb vihar kellős közepén, csak annyit mondott: "german summer". ez persze nem komoly, mint kiderült, tavaly ilyenkor jó idő volt.

szóval nem volt olvadás, legalábbis ami az időjárást illeti, cserébe kárpótolt minket a hely szépsége. az egész egy nagyon pici félsziget, rajta hatalmas darukkal és különböző masszív gépekkel. kis apróság, h a fesztivál területétől több, mint egy kilóméterre volt a kemping rész, de ez is ilyen külföldi fesztiválos sajátosság, lassan megszokom. nem is nagyon részletezem tovább, inkább linkelek pár képet.







a koncertekről nem nagyon tudok írni, ugyanis alig néztünk meg párat. ellen allient nagyon vártuk, de nem igazán jött be. kevés szám volt az albumairól és az a minimál zene, amit ezeken kívül nyomott, arra volt jó, h a színpad melletti mászókán ugráljunk. a goldie nem tetszett, a battles érdekes, kísérletezős, de egy idő után unalmas. hot chip ilyen kis idétlen, ugrálós, kicsit talán túl poppos. és itt tényleg vége a koncertbeszámolóknak (björkről majd lesz külön post), ugyanis legtöbbször a cigis sátorban voltunk (marlboro), ahol ingyen volt a csocsó és sikerült összehaverkodni néhány német arccal (olyasmi nevek ugranak be, h "vali" meg "údzse"). a másik gyakran látogatott hely a koktélbár, ahol többek között láttam a világ egyik legaranyosabb mosolyát (egy piercinges, sötétbarna hajú csajnak sikerült produkálni szinte folyamatosan). kicsit durva amúgy, h a sörnél alig volt drágább a koktél (bármelyik). másik fura (és szintén üdvözlendő) dolog, h szinte minden pohár, flakon depositos. méghozzá pontosan egy euródba kerül, ha csak úgy eldobod. így sokkal kevesebb szemét volt, mint bármelyik másik fesztiválon, ahol eddig jártam.

összességében jól sikerült trip volt, bár kissé elüt attól, amit egy fesztiválon megszoktam (ez itt nem minőségi különbségtétel). ja, és a melthez kötődik az első alkalom, h egy fesztiválon nem iszom egyáltalán alkoholt egy teljes napig. nem volt ez rossz, björköt amúgy is (mindig) színjózanul szeretem megnézni. jövőre délre megyünk, ha lehet mert nem akarok fázni július közepén..

tegnap este

nagyon nem volt kedvem bemenni dolgozni. egyrészt inkább nyugiban neteztem vagy játszottam volna itthon, másrészt ha már emberek közé kell menni, akkor szívesebben tettem volna ezt ismerősökkel. és ezen ponton kezdett javulni a helyzet, mikor zsoált megérkezett. később (a nevében) katát is sikerült rávenni, így már csak pite és egy üveg vodka hiányzott ahhoz, h hajnali fél kettőkor otthagyjuk a hostelt (én meg a műszakom) és nekivágjunk az éjszakának. ja, közben megszerettem az eleinte idegesítő csajokat a B szobából (akik közül az egyik folyamatosan cipelte magával a zenét, egy passzív hangfal segítségével).

a morrison's-ba sikerült lemenni, ami persze hiba volt, mert nagyon szar zene és gyenge party fogadott minket. mint már annyiszor. de hát közel van, miért ne nézzük meg, stb. ja, útközben a (a helytől kb 50 méterre) találkoztunk a brazil arcokkal, akiket másfél órával korábban küldtünk le ide partyzni. egy térképpel a kezükben álltak a sarkon - mókás látvány volt. mindegy, nem maradtunk sokáig, vissza a hostelba ahol gondoltam, tudok még aludni pár órát..

mikor megláttam a bejárat előtt kb 12 részeg és/vagy betépett vendéget, ahogy épp a negyvenhetedik cigijüket szívják és pöckölik el a lépcsőház valamely elrejtettnek hitt zugába, éreztem, h nem lesz ebből alvás. sokat segített amúgy, h bevontak minket (zsoált még ott volt egy darabig) a beszélgetésbe, de egy idő után már annyira fáradt voltam, h inkább felmásztam a kis kuckóba és elaludtam. nagyjából másfél órával később arra ébredtem, h vki mint az állat, úgy nyomja a kapucsengőt. mivel a kinti buli még mindig tartott (ez már olyan fél nyolc körül volt), ezért elég volt lekiabálnom az egyik arcnak, h engedje már be őket (2 vendég írt ilyesmi érkezési időpontot) és mondja meg, h 11-től van check-in. ezzel a mozdulattal feküdtem volna vissza, de a dolgok megint nem úgy alakultak, ahogy kellett volna..

ugyanis a srác felkiabált, h megérkezett nyolc thaiföldi és segíteni kéne felhozni a cuccaikat. mi!? thaiföld? nyolc?? nem kettő? milyen cuccok? nagyjából ennyi futott át az agyamon, miközben próbáltam nem leesni a létráról. tényleg nyolcan voltak. és kurva sok csomagjuk volt (a reggeli torna után amúgy a kezembe nyomott kettő is egy-egy eurót). nagyon durva egyébként, h mennyire leszarnak mindent és mindenkit. levittem a szemetet és mire visszaértem a nyolc mamóka már elfoglalta az összes helyet a konyhában és kérdezés nélkül elkezdték kipakolni a szekrényből és a hűtőből a kajákat! mintha most már minden az övék lenne itt, hiszen kifizetik a személyenkénk 3500 forintot. mindezt annyira természetesen és ellentmondást nem tűrően művelték, h egyszerűen nem volt lelkierőm elmagyarázni nekik, h most inkább el kéne húzni a francba, h a többiek ehessenek, arról nem is beszélve, h reggeli csak másnap jár. na mindegy, kicsit enyhített az egészen, h a többi vendéggel (akik még mindig ébren voltak) folyton összemosolyogtunk vagy nyugtatgattak, poénkodtak, h milyen gáz ez az egész. az úttörő csajszik voltak a legnagyobb arcok, mikor segítettek nekünk bepakolni a száz tonna thaiföldi csomagot a B szobába.

végül plusz egy órát maradtam bent, ennyibe tellett kettőnknek (viktorral), míg nagyjából normálizáltuk a helyzetet. amúgy az a durva, h mindezek után úgy jöttem el, h ez jó volt. mégis szeretek ott dolgozni?

milyen lenne

egy "városi menekülő szimulátor"? hát ilyen:

amúgy van ám ennek menőbb neve is: parkour szimulátor (illetve annál több, elnézve a verekedős, lövöldözős részeket). nagyon kíváncsi vagyok hogy oldják meg az irányítást, főleg, h a játék fps (belső) nézetű. a videó alapján amúgy beleszerettem.

balaton sound

először is nem igazán értem ezt a teltház dolgot. elfogyott az összes bérlet (húgom vett kettőt még 9-én, utána maradt nyolc darab...) és a pénteki, szombati napijegy elővételben. a helyszínen fel sem állították a jegyárusító konténereket, iszonyat pénzekért találtak gazdára a "fölös" napijegyek (ilyen 20-30 ezer forint körüli árakra kell gondolni). na, de hol volt az a csomó ember, akinek még sikerült megvenni időben a jegyeket? hol volt az a borzasztó nagy tömeg, amin felül már elviselhetetlen, veszélyes lett volna a fesztivál? voltunk sokan, igen. de ez nem teltház. az az érzésem, h a szervezők kicsit elszámolták magukat (de az is lehet, h vki ottfelejtett pár ezer jegyet valamelyik fiók aljában). na mindegy, nem mintha rohadt nagy tömeget szerettem volna, csak azért ez fura volt..

amúgy a fesztivál felemás érzéseket keltett bennem. egyrészt zavaró dolog az, amikor az ember 400 forintért tud csak sört venni, ami ráadásul nem is finom (heineken). vagy amikor csak marlborót lehet kapni - ami finom ugyan, de nagyon drága. ezek nem fesztiválra való termékek - legalábbis nem nekem. az is fura, h a közönség sorai közt meglehetősen sok izomagy és magassarkús picsa van. vhogy más a hangulata ilyenkor egy fesztiválnak. akkor már inkább a 47 forintért könyörgő punkok. azért persze ott volt a balaton, ami kárpótol mindenért. egyrészt tök jó egész nap fürdeni, labdázni, dögleni a parton, másrészt a naplemente látványa mondjuk quimby koncert alatt....hát azért az hangulatos. jó volt a fesztivál melletti kocsma is, ahol egy csomó "emberi zene" is szólt napközben és nagyon finom gulyást lehetett kapni 890-ért.

és ha már a zenénél tartunk.. sokszor a színpadok, sátrak között annyi volt csupán a külnbség, h az egyik nagyon minimál, a másik meg csak kicsit minimál zenét játszott. egy ideig ugrál rá az ember, aztán megunja és megy tovább, egy kicsit másfajta zenére bulizni. csak hát a gond az, h ugyanazt találja mindenhol. ez nem minden nap volt így, pl utolsó nap nagyot buliztunk az mr2 sátornál, de döntő többségében nem azért indultam el aludni, mert már annyira fáradt voltam. hanem unalmas volt a zene. nagyon.

a koncertek már kissé változatosabbra sikerültek. a massive attack jó volt, bár egy csomó ismeretlen számot játszottak - eddig azt hittem, csak kb egy albumot nem ismerek tőlük. most olvasom, h készül az új album "weather underground" munkacímmel; rejtély megoldva. az új számok nem annyira jöttek át első hallásra, de hangulatos volt maga a koncert. goldfrapp is jó volt, teljesen elszállt arcok, a koncert elején az jutott eszembe, h némi lsd-vel a közönség felett 3-4 méterrel lebegve lenne most jó. a quimby kilógott a sorból, szerintem kicsit érződött rajtuk is és a közönségen is, h ez most fura (azért jó volt persze). zagarék mostanában nagyon beindultak, jobbnál jobb koncerteket sikerül összehozniuk, az underground dívákkal persze nehéz lenne elrontani. a fatboy slim viszont nagy csalódás volt. a sláger számok nagyon jók voltak, közben pedig a már korábban emlegetett minimál tuc-tuc szólt, így bemenekültünk a red lounge-ba....

..ahol egy kurva jó koncertet adott a brains. nem ismertem őket, kata ajánlotta és jó, h hallgattunk rá. abszolút pörgős (néhol dnb-s) számok, majdnem teltház és ugrálás vég nélkül. nem is tudom, h a közönség vagy a zenekar volt e lelkesebb.. ugyanezek jellemzik a számomra a soundon a legjobb koncertélményt nyújtó russkaja zenekart. egyszerűen leírhatatlan, h mekkora hangulatot csináltak. főleg úgy érdekes ez, h ők orosz ska zenét játszanak némi folk és punk beütéssel, ami nem annyira van összhangban ezzel a fesztivállal. ehhez képest tele volt a red lounge és végigugráltuk az egész koncertet. és ahogy az énekes törte az angolt..... meg a közönségénekeltetés.. ha lesznek még magyarországon, biztos, h megyünk.

összességében azért jó volt a fesztivál, de jövőre csak akkor mennék, ha vmi nagyobb zenekar játszik, ami nagyon érdekel. a volt sokkal jobb, változatosabb és olcsóbb fesztivál. csak nem a balaton partján rendezik meg..

mindenkinek, aki szereti!

sok ember munkája van a következő recept feltalálásában. köszönöm nekik és a teszkónak, h mindez létrejöhetett! és akkor jöjjön, aminek jönnie kell: a vodkaponty receptje.

a vodka-ponty igen ízletes ital, melynek elkészítése egyszerű, különösebb kézügyességet nem igényel. hozzávalók:

- egy minimum 30 centis élő ponty a teszkóból
- 7 deci vodka, szintén lehet teszkóból
- 1 db kisméretű bicska
- 2 db műanyag kanál (ha esetleg eltörnénk fogyasztás során)
- 2 db szívószál

az elkészítés módja: először is csapjuk fejbe a pontyot (ha nem döglött meg a csomagtartóban hazafelé). finnyásabbak megtisztíthatják a pikkelyeketől, de ez nem szükséges. egyik kezünkkel fogjuk a bicskát, másikkal pedig óvatosan feszítsük szét a ponty száját. kicsit kavarjuk fel a belsőséget a bicskával, majd elkezdhetjük beletölteni a vodkát. amennyiben nem fér bele a teljes mennyiség, túl kicsi pontyot vettünk. folyamatosan kevergetve a hal belsejét, töltsük a vodkát színültig. ha kész, a két szívószálat a ponty két szemébe szúrva azonnal fogyasztható. a műanyag kanalakra azért van szükség, hogy a szaft, ami nem fér át a szívószálon szintén fogyasztható legyen. ha nagyon meleg van, az első pár korty után tehetünk bele 0 fok alatti medúzát is. a vodkapontyhoz remekül csúszik a májkrémes szalámi. lehetőleg zagarra fogyasszuk! kellemes felfrissülést!

tipp: ha a biztonsági őr bele akar szagolni a bejáratnál, hagyd!

még egy kicsit a voltról

most újraolvasva az előző postot, elég keveset írtam, az ömlesztés meg ugye kényelmes, csak hát az érti, aki ott volt. nem írtam például, h minden nap reggel hétig sikerült húzni a bulit nyuszival és pitével (mint egy rajzfilmben...), leginkább a samsung sátorban, leginkább dnb-re ugrálva. ha éppen nem ott pörögtünk, akkor pihent agyú srácokkal elegyedtünk szóba, akik vagy wukiul beszéltek vagy bort töltöttek az orromba. aztán volt pizzázás is, szigorúan fejre és felsőtestre, meg találtunk két slagot is, melyek után mehetett a vizespóló verseny. egyébként újra átélve ezeket meg a sok kicsi a rakást, elképzelésem sincs, hogy szakadhatott le az a karszalag..

az mr2 színpad is megér egy bekezdést. nem igazán láttam még olyat fesztiválon, h reggel hatkor 50-100 ember ropja úgy, mintha csak nemrég kezdődött volna el a party. szívmelengetőbb látvány volt, mint a napfelkeltét nézni. szóval itt is voltunk párszor, csak néha a dj átment chemical brothersből és iggy popból hirtelen táncdal fesztiválos mindenfélébe. ilyenkor volt idő elmenni egy kellemes sarki fényre. egyébként pite errefelé találta meg a becsempészett két liter fantát, innen is gratulálok neki!

voltunk persze teszkóban is, ahol azon vitatkoztunk, h akkor egy vagy két mézes barackot vegyünk (utóbb kiderült, h legalább négyet kellett volna). onnan a dinnye, amit higítottunk egy kis vodkával. ja, és itt született meg az egyik új állatunk: a ponty.

muszáj még megemlíteni a soproni sátrat (szeretitek a sopronit? igeeeeen!!!!!), ahol kata 6 (azaz hat) doboz sört bírt el a sörfakitartó versenyen és ahol ingyen volt a csocsó, így nagyjából minden délutánunkat ott sikerült eltölteni. volt karaoke is, ami alapvetően mindig jó, csak legyen már kevesebb edda meg bikini.... egyébként a műsorvezető hol vicces volt hol nevetséges, de azért mindig sikerült tartania a hangulatot. soproni, ahogy mi szeretjük.

47 huf

még mindig nem sikerült kialudnom magam, de a hangom már nagyjából visszajött. nehéz visszaadni, milyen volt a volt, mindjárt jön egy ömlesztés (lásd a kiköltözős bejegyzést), de addig pár szóban a koncertekről: manu chao kellemes csalódás volt, nem igazán hallgatom őket, de a koncertet végigugráltuk, táncoltuk. offspring viszont nem volt jó. olyan érzésem volt koncert közben, mintha az egészet cd-ről nyomnák. nem tűnt úgy a srácokon, hogy élveznék, pedig nagyon lelkes volt a közönség. lejátszották a kötelező számokat, de ennyi - egy másodperccel nem volt hosszabb egyik sem az eredetinél, nem variáltak, nem volt közönségénekeltetés. ha rosszindulatú akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy elfogyott a pénz, ezért csináltak egy új albumot és turnéznak még a régi számokkal......

inkább mégsem ömlesztek, csak röviden leírom a fontosabbakat. az érkezés nem sikerült a legjobbra, hiába mentünk kocsival, hat óra volt az út (ebből két óra az auchanos bevásárlás, a másik plusz kettőben pedig eltévedtünk..majdnem átmentünk ausztriába). na mindegy, három liter lali koktél után már jobb hangulat lett úrrá rajtunk, szóval pár órát még sikerült eltölteni a volt sátorban, ahol a szokásos dolgok mellett volt egy érdekes is, miután sikerült elmagyarázni a nagyon nyomulós srácnak, h ne katára és a duracell nyuszira (aka "nóra és nem nóri") hajtson, kötekedés/verekedés helyett elkezdett ölelgetni. na mindegy, másnap reggel májkrémmel és szeletelt tartós kenyérrel indult a buli, zuhanyzás a kurva hideg vízben és jöhet az első sör. jajj..inkább mégis ömlesztek:

40 fok, vizes sör, rengeteg csocsó, sörfakitartó verseny, karaokee, por, stressz labda és mol sapka, jack sparrow matrica, body wash, pizza (a hasamon), medúza, tapír és a vodka-ponty, dinnye - lékelve, bizti őrök szaglás és agy nélkül, leszakadt karszalag és kurva nagy mázli, kicsi a rakás, kétliter fanta a tescoásványvizes üvegben!!!!!, kispál és csapda, chewbacca és a wukik, party people of the year (pite és nóra), dnb, pacal és tej és még sorolhatnám. jövőre gyertek ti is.

ja, még annyi, h nem tudnátok adni negyvenhét forintot? pont annyi hiányzik a borhoz, amit haverral vennénk? naaa, adjá már! tudom, h van. naa, csak negyvenhét forint!

lassan indulunk

voltra, sopronba. ha az írek ma is annyira lelkesek, mint tegnap a hostelban, akkor ott összefutunk velük.. amúgy tavaly jó volt, gondolom idén is az lesz, már csak arra vagyok kíváncsi, hogy vajon mit tud ma az offspring? már régen lecsengett a zenekar (talán a stílus is, melyet képviseltek), tök sokáig albumot se adtak ki (most egyet igen, de minek). szóval lehet, h hakni lesz az egész, de jobban örülnék, ha a tavalyi prodigy koncerthez hasonlót sikerülne összehozni. a prodigy ugyanis már nem sztárzenekar, nem veszik az emberek az albumaikat, nem hallunk róluk sokat, viszont ha vhova elmennek koncertezni, akkor ott iszonyat nagy teltházas bulit nyomnak. ha az offspring fele olyan jó lesz, nem temetem el őket (nagyon).