megérkezni halál - énekli szekeres andris egy korábbi (még vállalható) junkies albumon. a degeneráció című új lemezzel valszeg egy életre elásták magukat nálam és a tendenciát elnézve képesek ennél még sokkal rosszabbra is, várom a további frappáns szám- és albumcímeket (a hjúmenrész, a rockandrolllból ötös és az apám egy japán azért elég magasra tették a lécet).
a cím pedig jól összefoglalja, h a fesztiválszezon után mi tart életben. a diplomamunka és a nyelvvizsga megszerzése helyett vagy utazom, vagy utazást tervezgetek. rotterdam, krakkó és stockholm. kalkbrenner & ellen allien, iamx és muse.
talán furcsán hangzik, de az egész rotterdami kiruccanás legjobb élménye a couchsurfing volt. egy jófej, laza holland srácnál voltunk, akinél végül hatan (!) cs-ztünk. kettőről indultunk, majd ebből lett négy, később öt (ez indulás előtti este derült ki, már nem is tudtuk megvárni, mit szól leendő hostunk az újabb létszámnövekedésre). végül bevállalt még egy amerikai arcot is stephan, mert ha már így is ilyen sokan vagyunk, egy ide vagy oda nem számít. a lakás nagyon fasza volt és bár ennyi emberre kicsinek tűnhet, nagyon családias kis alvósarkot csináltunk a nagyszobában, ahol tök kényelmesen elfértünk.
a város nagyon érdekes, tele van furcsa és látszólag random összeválogatott épületekkel. mivel még nem voltam hollandiában, elég meglepő volt a rengeteg bicikliút (széles és az út mindkét oldalán van), ha ez itthon is így ki lenne építve, tuti bicóval járnék. olyan sokat nem mászkáltunk, a lényeg most a koncert volt, ami kicsit felemásra sikeredett két dolog miatt is. úgy tűnik, lassan hagyománnyá válik, h minden utazáson lerobban vki. párizsban én hoztam össze, kubában majdnem mindenkinek volt legalább egy remek napja, rotterdamban pedig ancsa taxizott haza fél órával kalkbrenner előtt.. a másik problem pedig ellen allien volt.
miután leléptek a lányok, én majdnem összetűzésbe kerültem a biztonságiakkal (ki akartam öt securitys közül szedni egy gyereket, akit épp akkor dobtak ki), de végül egy hatodik elrángatott onnan, h "not your business". kalkbrenner már kb fél órája játszott, mire végre elfogyasztottuk a pálinkát a dohányzó helységben (illetve pitével fejenként kiöntöttünk egy-egy korsó 4 eurós sört). a koncert jó volt, egy csomó számot játszott a berlin callingról, sokan is voltak, úgyhogy bár nem volt katarzis, de megkaptam, amiért odamentem. ugyanez nem mondható el az ellen allien koncertről. ő egyáltalán nem játszott az albumairól (pedig egy stadtkind vagy egy sehnsucht mennyire fasza lett volna!), cserébe vmi nagyon minimál alapzajt kevert. legközelebb, ha megyek ellen allienre, muszáj vmi bogyót bevenni, mert ezt akármennyire részeg vagyok, nem tudom értékelni. kb a felénél ott is hagytuk és csak annyi pozitívum maradt meg, h legalább láttam megint élőben.
utolsó rotterdami esténken 22 ingyen sört fogyasztottunk el négyen egy helyi kis kocsmában, köszönhetően stephan tokenjeinek (pultosként dolgozik a srác és a munkahelyén kap egy csomót). a reptérhez (weeze) közeli kis városkába (kevelaer) visszastoppolni is külön élmény volt. jó arcok vettek fel, volt időnk várost nézni útközben, egy éppen záró német pékség pedig rengeteg ingyen kaját adott nekünk, csak úgy jófejségből. a másik cs is tök jó volt, bár utólag kissé fura a csávó, aki épp az egyéves gyerekének a keresztelőjéről jött, majd a barátnőjével várost néztünk (aki férjezett..és a gyerek nem tőle van), egy nap múlva pedig szerelmes smsek ezreivel árasztja el egyikünket - legyen titok, h kit.
na, lényeg, h fasza volt és most már csak pár napot kell várni a következő utazásig, ami krakkó. az iamx pedig remélem összekapta magát és most nem csak két számot nyomnak az új albumról. még néhány kép rotterdamból:
esso reklám
"mouse, we're in"
kanapét csak ablakon keresztül
nyílik
random
"tedd le az arcod rendesen"
híd
(fél)meztelen
kirakat
bukfenc
a cím pedig jól összefoglalja, h a fesztiválszezon után mi tart életben. a diplomamunka és a nyelvvizsga megszerzése helyett vagy utazom, vagy utazást tervezgetek. rotterdam, krakkó és stockholm. kalkbrenner & ellen allien, iamx és muse.
talán furcsán hangzik, de az egész rotterdami kiruccanás legjobb élménye a couchsurfing volt. egy jófej, laza holland srácnál voltunk, akinél végül hatan (!) cs-ztünk. kettőről indultunk, majd ebből lett négy, később öt (ez indulás előtti este derült ki, már nem is tudtuk megvárni, mit szól leendő hostunk az újabb létszámnövekedésre). végül bevállalt még egy amerikai arcot is stephan, mert ha már így is ilyen sokan vagyunk, egy ide vagy oda nem számít. a lakás nagyon fasza volt és bár ennyi emberre kicsinek tűnhet, nagyon családias kis alvósarkot csináltunk a nagyszobában, ahol tök kényelmesen elfértünk.
a város nagyon érdekes, tele van furcsa és látszólag random összeválogatott épületekkel. mivel még nem voltam hollandiában, elég meglepő volt a rengeteg bicikliút (széles és az út mindkét oldalán van), ha ez itthon is így ki lenne építve, tuti bicóval járnék. olyan sokat nem mászkáltunk, a lényeg most a koncert volt, ami kicsit felemásra sikeredett két dolog miatt is. úgy tűnik, lassan hagyománnyá válik, h minden utazáson lerobban vki. párizsban én hoztam össze, kubában majdnem mindenkinek volt legalább egy remek napja, rotterdamban pedig ancsa taxizott haza fél órával kalkbrenner előtt.. a másik problem pedig ellen allien volt.
miután leléptek a lányok, én majdnem összetűzésbe kerültem a biztonságiakkal (ki akartam öt securitys közül szedni egy gyereket, akit épp akkor dobtak ki), de végül egy hatodik elrángatott onnan, h "not your business". kalkbrenner már kb fél órája játszott, mire végre elfogyasztottuk a pálinkát a dohányzó helységben (illetve pitével fejenként kiöntöttünk egy-egy korsó 4 eurós sört). a koncert jó volt, egy csomó számot játszott a berlin callingról, sokan is voltak, úgyhogy bár nem volt katarzis, de megkaptam, amiért odamentem. ugyanez nem mondható el az ellen allien koncertről. ő egyáltalán nem játszott az albumairól (pedig egy stadtkind vagy egy sehnsucht mennyire fasza lett volna!), cserébe vmi nagyon minimál alapzajt kevert. legközelebb, ha megyek ellen allienre, muszáj vmi bogyót bevenni, mert ezt akármennyire részeg vagyok, nem tudom értékelni. kb a felénél ott is hagytuk és csak annyi pozitívum maradt meg, h legalább láttam megint élőben.
utolsó rotterdami esténken 22 ingyen sört fogyasztottunk el négyen egy helyi kis kocsmában, köszönhetően stephan tokenjeinek (pultosként dolgozik a srác és a munkahelyén kap egy csomót). a reptérhez (weeze) közeli kis városkába (kevelaer) visszastoppolni is külön élmény volt. jó arcok vettek fel, volt időnk várost nézni útközben, egy éppen záró német pékség pedig rengeteg ingyen kaját adott nekünk, csak úgy jófejségből. a másik cs is tök jó volt, bár utólag kissé fura a csávó, aki épp az egyéves gyerekének a keresztelőjéről jött, majd a barátnőjével várost néztünk (aki férjezett..és a gyerek nem tőle van), egy nap múlva pedig szerelmes smsek ezreivel árasztja el egyikünket - legyen titok, h kit.
na, lényeg, h fasza volt és most már csak pár napot kell várni a következő utazásig, ami krakkó. az iamx pedig remélem összekapta magát és most nem csak két számot nyomnak az új albumról. még néhány kép rotterdamból:
esso reklám
"mouse, we're in"
kanapét csak ablakon keresztül
nyílik
random
"tedd le az arcod rendesen"
híd
(fél)meztelen
kirakat
bukfenc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése