2010. március 10., szerda

    kint

    ma voltam kint. és nem csak órán az öt percre lévő egyetemen, vagy bevásárolni a hat percre lévő csarnokban. nem, ma találkoztam egy ismerőssel egy kávézóban (ok, az is csak 15 percre van innen, de nem ez a lényeg). és rájöttem, h jó dolog ez. hiányzott és kéne még csinálni ilyet.

    ami viszont tényleg durva, h ittam egy sört meg egy kávét és egyetlen szál cigit sem szívtam el. pedig iszonyat füst volt, kb mindenki dohányzott a helyen, beleértve a kedves ismerőst is. asszem kezdek komolyabban elfilózni a leszokáson. ezzel csak két baj van. az egyik, h nem tudom elképzelni, h soha többé ne gyújtsak rá, mert még most is néha iszonyat jól esik (általában hétvégenként két doboznyira, piához mindenképp). a másik, h úgy érzem magam a változás kapcsán, mint amikor a fight clubban tyler elkezdi szervezni a káosz brigádot, majd eltűnik. onnantól is jó a film, de a legjobb, legmenőbb az eleje. ez most így leírva egészen zavaros, nem is magyarázom tovább - azért legalább az én fejemben ez egy értelmes analógia.

    2 megjegyzés:

    1. asszem a leszokás nem egyenlő azzal, hogy úgy gondolsz a cigire, mint soha többet dolog.

      VálaszTörlés
    2. sokak szerint így van értelme. különben csak átmeneti "éppen nem dohányzom" állapot lenne. ez így túl strict, tudom.. az több, mint valószínű, h pl a hétvégén rágyújtok, szóval még nemtom, mi lesz.

      VálaszTörlés