tumblr

nem azt mondom, h ide már soha nem fogok írni semmit, de most inkább tumblr-en vagyok megtalálható: http://ndever.tumblr.com/

aperture science ads

igen, diplomát írok, blabla, de ezeket muszáj volt egy csokorba gyűjtenem, h megmaradjanak. a portal 2 pedig egy hihetetlen zseniális játék, it blew my mind - mondaná a művelt angol.

tudom, h telhetetlen vagyok, de már csak egyetlen kérdésem maradt: mikor lesz már episode three??

i heart radiohead

azt hiszem, nem is kell ehhez sokat hozzátenni. nemrég írtam, h megvettem a king of limbs című radiohead albumot, ma pedig ezzel az e-maillel és két zseniális új számmal lettem gazdagabb:

hb

rest in peace, dude







Lebowski: Svájc

a szomszéd gyerek egy hónapra svájcba ment

...

a focista haverom már fél éve svájcban van

...

az a göndörhajú színész is most vett jegyet svájcba

...

az egyik barátomnak én hoztam össze svájcot

nem értem rá éppen hát elrepült helyettem

néha küld egy ímélt hogy ott milyen jó neki

...

Tomi most jött haza svájcból

sajnálja mert otthon szerinte nyomasztó

szar ez a hely irány te is svájcba mondja

nem tudom te itt hogy bírod ki

…

most azért már kezd fölbaszni ez az egész

kjdas

nem lettem crysis 2 addict, viszont rákattantam az asian dub foundation-re. nem kell úgy meglepődni, egy csomó "alap" zenekar későn érint meg (placebo, csak h más ne mondjak), ennek egyik oka a viszonylag sokáig húzódó metál korszak, illetve, h továbbra is maradt rombolni való előítélet bizonyos zenékkel szemben, még ha néha azt is hiszem, h nem. az adf nem is jöhetett volna jobbkor, amúgy is mostanság csomó olyan zenét hallgatok, ami abszolút fesztiválhangulatot ébreszt bennem (pl. !!!), ráadásul nyár is lett hirtelen. szóval woodstek, nyár eleje, közeledő volt fíling, amibe még az sem rondít bele, h szakdogát kell írnom. ami azt illeti, egész kellemesen megférnek egymás mellett, vhogy nem érzem nyűgnek (még) az írást.

azért sikerült rákattannom időközben egy új játékra, ami viszonylag rég ott figyel már a steam library listámon. a neve zeno clash és egész egyszerűen zseniálisan beteg, meglehetősen formabontó és mindenféle filozófiai kérdéseken gondolkodtat. ez sem jöhetett volna jobbkor, mikor videojáték kutatóként (cöcö) épp annak alátámasztása a célom, h a videojáték ipar nem csak a call of duty-ból áll.

digitális bevándorlók és rammstein

bármilyen hihetetlennek is tűnik, szép lassan (szinte magától) összeáll a fejemben a kép a szakdogával kapcsolatban. a legtutibb dolog, amit mostanában találtam hozzá, az marc prensky digital natives and digital immigrants című írása, ez igazából bárki számára érdekes lehet, úgyhogy linkelem a magyar fordítást: első rész és második rész. igen, nem a legjobb a fordítás, főleg a második részé, de a google-t használva könnyen el lehet jutni az eredeti cikk pdf verziójáig. szóval a lényeg, h haladok és ha sikerül kutatni még április közepe előtt, akkor idén lesz diplomám. o_O

közben pedig újra és újra rá kell jönnöm, h mennyire fasza dolog régi zenékre rápörögni, tegnap rammsteint sikerült beraknom és fél perccel később már azt nézegettem, h mikor turnéznak a környéken (nem mostanában). nem bírom eléggé hangsúlyozni, de hatalmas pirospont a zenekarnak, h egyáltalán nem veszik komolyan magukat - így akármikor nyugodt szívvel kifejezhetem rajongásom.

connected

zseniális rövidfilm, kellemes, poszt-apokaliptikus hangulat:

fullscreenben nézzétek, mert ez itt fent nagyon pici.

csöcs a jóbarátokban

kivágott jelenet ugyan, de akkor is meglepő. vmiért nem lehet beágyazni, szóval klikkelni kell:

http://www.youtube.com/watch?v=54mPSgb1FD8

crysis 2 addict

is válhat belőlem, amit sosem gondoltam volna. a crysisról röviden annyit kell tudni, h mikor megjelent 2007-ben, nem volt olyan brutál konfig, amin maximális grafikai beállítások mellett futott volna élvezhetően. mivel fps-ről van szó, annak érdekében, h ne egy slide show-t nézzünk, bizony keményen vissza kellett venni az igényeinkből és a gyönyörű engine-t csak egy-két év elteltével élvezhette néhány szerencsés (vagy szerencsétlen), aki egy vagyont költött az új gépére. valójában sosem fogott meg különösebben maga a játék, én is csak a gépemet tesztelendő raktam fel időről-időre.

és kb hasonlóra számítottam a második résznél is: még sokkal gyönyörűbb, valósághűbb és látványosabb lesz, újabb indok, h gépfejlesztésen filózzak, de semmi több. az előbbi természetesen így is lett (lesz), utóbbi viszont lehet, h nem. sikerült nagyon fasza multiplayer módot kreálniuk a fejlesztőknek, ami valójában a modern warfare multis koppintása, crysis köntösben. vagyis kapunk xp-t, fejlődünk, van perk és killstreak, pontosan ugyanúgy, mint az mw sorozatban (uavnak meg attack helicopternek megfelelő is van). ehhez hozzájön a nanoruha, amivel láthatatlanok, szupererősek, sebezhetetlenek vagy szupergyorsak lehetünk egy időre, plusz hihetetlenül jól eltalált pályák és a már unalomig ismert játékmódok. valójában tehát arról van szó, h úgy sikerült újracsomagolni egy már többször bevált receptet - ezt hívják képzavarnak? sose tudom - h senkit nem érdekel, mit honnan nyúltak, mert a játékmenet zseniális. és honnan tudom mindezt? van egy multiplayer demó. ez utóbbi miatt is pirospont. na, mielőtt sok lesz a szöveg, inkább nézzetek videót:

star wars, family guy és a vallás

elég régóta tervezem, h végigtolom a star wars részeket. mindegyiket egyszer láttam csak, az eredeti trilógiát nagyon rég, már nem annyira emlékszem. filóztam azon is, vajon milyen sorrendben érdemes (ahogy elkészültek vagy a történet szerint) és eddig nem sikerült eldönteni. viszont most már nem is kell, ugyanis időközben végignéztem egy zseniális kritikát az első három epizódról, illetve a family guy paródiákat az eredeti trilógiáról.

a kritikáról nem is érdemes sokat beszélni, nézd meg az első részt és eldöntöd, h bejön-e. az első két epizód kritikái youtube-on vannak fent, a harmadik epizódé pedig itt. tényleg zseniális a csávó, százszor jobban élveztem ezt, mintha a filmeket néztem volna. a family guy-féle paródiákat remélhetőleg nem kell bemutatni, azokról csak annyit, h azért a történetet nagyjából hűen követik, emiatt nem nagyon érzem már a késztetést, h nekiálljak ennek a több, mint hatórás programnak.

és ha már family guy, hadd osszam meg veletek a legutóbbi epizód legjobban eltalált jelenetét:

sjngasdgp

tegnap elszállt a net az egész koliban és ahogy az ilyenkor lenni szokott, mindenki kiáramlott a folyosóra, h megbizonyosodjon, nemcsak nála van para. a kezdeti riadt állapot (még egy e-mailt el kell küldenem, le akartam tölteni vmit, stb.) szép lassan felszívódott, ahogy az emberek, köztük én is, rájöttek, h offline is jó lenni. főleg egy koliban, csomó hasonló sorsa jutott emberrel, akik még nem alszanak, de a net hiánya miatt elszakadtak a gép elől. persze azért az jól jött, h már be volt töltve a kukac, így nem kellett az internet egy spontán és hatalmas kukac partyhoz. aztán előkerült némi sör, pár üveg bor meg egy kis pálinka is és egyszer csak azon kaptuk magunkat, h már fél négy van.

we dare borzalom

maga a játékötlet is elég gáz, de a trailer talán még szörnyűbb. általában amellett vagyok, h szinte mindenből lehet számítógépes játékot kreálni és amikor azt mondom, h az amerika foci játékok szarok, akkor valójában amögött az húzódik meg, h magáról a sportról sincs túl jó véleményem. itt van azonban egy tökéletes példa, amiből teljesen felesleges volt játékot készíteni, a we dare ugyanis egy lebutított felelsz vagy mersz (pontosabban felelsz nélküli "merünk"), amihez alap esetben nem kellene más, mint pár tizenéves és egy üveg pancsolt bor. az előre kitalált játékok azt a minimális kreativitást is elveszik, ami az éppen pubertáskorba lépő, izgatott játékosokra jellemző lehet, ez pedig külön fájdalmas: egy játék, ami megöli a kreativitást. persze nem kell ezt ilyen komolyan venni, valszeg (remélem) bukik a program és vele az ötlet is. a trailert én nem bírtam végignézni, pedig csak másfél perc, hátha nektek sikerül. i dare you:

zenék

az új radiohead album zseniális, általában a harmadik kör után veszem rá magam nagy nehezen, h betegyek mást is, nehogy megunjam. persze akkor sincs nagy baj, maradt még felfedezendő album tőlük, pl. a kid a. ja, asszem elmúlt a lelkiismeret furdalásom (félig) az in rainbows meg nem vétele miatt, aki szintén szeretne könnyen üdvözülni, itt megteheti: king of limbs.

pj harvey let england shake című új albuma lehetne visszatérés a gyökerekhez, legalábbis a név alapján, de abszolút nem erről van szó. a white chalk nyomán halad tovább, annál azonban kísérletezősebb és most már egészen biztos, h polly nem fog újabb stories vagy uh huh albumot kiadni. ez nem feltétlen baj, mondjuk ezt az új albumot nehezebb lesz megszeretnem, mint a white chalkot - az valójában egyáltalán nem volt nehéz.

egyszer nekiállok végignyálazni az eddigi fesztiváljaim line-up listáit és kigyűjtöm azokat a zenekarokat, akikért ma sokat fizetnék/utaznék, csak h lássam őket. utána pedig elmegyek berúgni, lehetőleg annyira, h rögtön el is felejtsem a végeredményt. az újabb zenekar, akikre mostanában kattanok rá, a peaches, akiknek a koncertjéről kijöttem tavaly szigeten - inkább piáltam ismerősökkel. elég volt pár szám, meg az a 10-20 perc a csöcsös-pöcsös jelenségből, ma azért inkább bent maradnék. na jó, ez talán nem akkora érvágás, nem sokkal később láttam őket berlin fesztiválon, azon a bizonyos listán pedig lennének sokkal fájdalmasabb nevek, akiket megnézhettem volna, pl.: placebo, iggy pop, radiohead, muse, kaiser chief..

re

most vhogy megint írnék, de nem ígérek semmit. jó lenne megcsinálni azt a bizonyos szakmai blogot is, foglalkozni a nemrég felfedezett youtube csatornámmal, főleg ha már annyi mw2 videót veszek fel. és akkor megtanulnék kicsit videót szerkeszteni, meg híresebb is lehetnék, mint a zsoált! a szakmai bloggal meg letennék végre vmit az asztalra és haladnék a diplomával, nem utolsó sorban pedig tennék azért, h majd azzal foglalkozzam, ami érdekel.

szóval akkor legyen így, blogolok újra és a legfontosabb talán az az egészben, h némi rendszerességet vihet az életembe. ha az elmúlt félév infóit hiányolod, akkor pedig hívj fel és menjünk el sörözni, mert az ilyenek is rám férnének.